Apartmanhotel lesz a Bazilika mellett Pollack Mihály műemlék épületéből

Apartmanhotel lesz a Bazilika mellett Pollack Mihály műemlék épületéből

A pesti belváros közepén az utóbbi években számos szálloda épült, kevés projektnek jutott azonban akkora figyelem, mint a Szent István-bazilikától pár lépésnyire álló Aria Hotelnek, hiszen a Nemzeti Múzeumot is tervező Pollack Mihály tervei szerint 1836-ban született, harmincöt évvel később bővített és átépített épület műemléki védettsége ellenére teljesen eltűnt.

A 2010-ben indult projekt során az akkor még valódi erővel rendelkező műemlékvédelem azt kérte a befektetőktől, hogy őrizzék meg az utcai homlokzatot, mögötte pedig szabadon építhetnek bármit. Az álláspont a munkák során megváltozott: kiderült, hogy ez statikai okokból lehetetlen, így 2015-ben már egy új, a homlokzatára szerelt paneleknek köszönhetően azonban az eredetire megszólalásig hasonlító épület fogadta az ötcsillagos kényelemre vágyó vendégeket.

Az óbudai zsinagógát is helyreállító Szécsi Zsolt tervei szerint, Varró Zoltán belsőépítészeti megoldásaival megvalósult szálloda generálkivitelezője a számos műemlék-felújításban is érdekelt LAKI Zrt., ami október közepe óta a szomszédos, szintén műemléki védettséget élvező épületet alakítja át, hogy ott 2024 végére megszülethessen a

huszonöt bérelhető lakást magában foglaló HP3 (vagy Aria2) Apartmanház, aminek lakói a szomszéd szolgáltatásait is használhatják majd

– derül ki az V. kerületi önkormányzati lap, a Mai Belváros november 12-i Facebook-posztjából.

A lakások bérlői a hír szerint igénybe vehetik majd a szomszédos szálloda szolgálatatásait is, sőt, a tervekben egy növényekkel teli, fásított földszinti belső udvar, illetve egy, kizárólag a lakók által látogatható tetőtéri kert születik.

Az átalakítási munkálatokról az építtető JC Investment Kft., illetve a korábban számtalan értékes épület felújításából részt vállaló – a Városligeti fasor különálló szanatóriumokként született egykori BM Kórházát épp a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot (MÉM-MDK) otthonává változtató, a Krisztina téren egy nívós újjáépítési projektbe kezdő – LAKI Zrt. október 11-én egy lakossági fórumon számolt be. Az eseményen elhangzott, hogy a munkák a zaj- és porterhelés minimalizálása miatt tartanak majd 32–36 hónapig, így az átadásra legkorábban 2024 nyarán kerülhet sor.

Farkas Norbert / 24.hu

A részletek egyelőre nem ismertek, a fenti grafika alapján azonban tökéletesen látszik, hogy az épület arcán semmiféle változás – így újabb szinttel való bővítés vagy további díszítés – nem várható,

leszámítva a magastetőbe vágott tetőkertet, illetve a két, talán csak a látványterv kedvéért elhelyezett kandelábert.

Mai Belváros / Facebook

Ezekre a hatályos jogszabályok szerint nem is lenne lehetőség, hiszen a homlokzaton százötven évvel ezelőtt sem voltak díszek, az épületmagasság nagy mértékű növelése pedig a kerületi építési szabályzat szerint nem lehetséges.

A tervek távolról sem frissek, hiszen az építési engedélykéréshez szükséges anyag már 2017 végén készen állt, az érdemi döntés pedig már 2018 áprilisában megszületett, noha a munkáknak még három és fél éven át nem volt látható nyoma.

Összefonódások

A 2015-ben alapított JC Investments mögött 2021 áprilisáig a magyar származású Imrich Kallan állt, helyét azonban akkor a 2020 januárja óta társtulajdonosként jelenlévő LAKI Hotel Beruházó és Üzemeltető Kft. vette át.

Kallan mindkét, az Aria Hotel mögött álló cégben (Aria Projekt Kft., illetve IBE Kereskedelmi Kft.) rendelkezik tulajdonrésszel, így elmondható, hogy a hotel tulajdonosi köre által öt évvel ezelőtt elindított apartmanház-projektben a LAKI előbb csak feltűnt, majd idén teljes egészében magához ragadta az irányítást.

Farkas Norbert / 24.hu A munkálatok már elkezdődtek.

A tervekkel kapcsolatos kérdéseinket a LAKI Zrt.-nek is eljuttattuk, a cég pedig válaszában kijelentette:

minden, az értékleltárba felvett örökségi elemet megőriznek, így restaurálják az eredeti lépcsőházat, a belső udvar homlokzati kőelemeit, a függőfolyosókat, illetve azok kovácsoltvas korlátjait is.

Az értékleltár jó eséllyel akár a mainál hosszabb is lehetne, a Kádár-kor derekán 1968–1971 között zajló, az eredeti fafödémek vasbetonra való cseréjét is hozó munkálatok (ép. Harsányiné Vladár Ágnes) során is tűnhettek el olyan részletek, amik rendszeres karbantartás esetén talán még ma is látszanának, sőt, meg is lehetne őket menteni. A lényegen mindez persze nem változtat, hiszen az épület a következő években biztosan megújul, ehhez azonban a fentebb felsorolt részleteken kívül nyilvánvalóan mindent el kell majd bontani – éppúgy, ahogyan a szomszédnál, bár a homlokzattal kapcsolatban itt remélhetőleg semmilyen probléma sem merül majd fel.

A köztes falak eltűnése a funkcióváltást hozó átépítések természetesen velejárója, ezek nem jelentik automatikusan az értékek sérülését, a változás ettől azonban még nem lesz könnyebben emészthető. Nehéz elhinni ugyanis, hogy egy, a város közepén álló lakóház nem létezhet hosszú távon társasházként, a belvárosi szállodák, illetve apartmanhotelek számának koronavírus-járvány alatt sem gyengülő növekedési tempója pedig egyre inkább indokolatlannak tűnik.

A Hercegprímás utca 3. ügyében persze korai lenne végső véleményt nyilvánítani: ehhez még több látványtervre, részletesebb leírásokra, illetve a bontási munkálatok megkezdésére van szükség.

A reformkori Pest maradványa

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot megelőző negyedszázadban Pest elképesztő fejlődésen ment keresztül: sorra nőttek ki a földből a szebbnél szebb középületek, a város pedig hirtelen túlnőtt a házfalakkal sokszor még nem elfedett egykori középkori városfal határán. Megszületett a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, illetve az első Nemzeti Színház épülete, sőt, a Szent István-bazilika tervezése is elindult, bár az alapkövét végül 1851-ben tették le, utolsó részletei pedig csak 1905-re kerültek a helyükre.

A fejlődésnek a lakóházak is fontos részét képezték: így született meg az 1836-ban földszintes apróságból kétemeletes, klasszicista társasházzá váló Hercegprímás utca 3., amit szomszédjához, illetve a város számos palotájához hasonlóan Pollack Mihály tervezett.

Mapire Az épület az 1838-as nagy pesti árvíz során sérült házakat mutató térképen – a Bazilika helyén itt még egy apró kápolna, illetve különböző épületek állnak, sőt, a képen látható tereket is megtaláljuk ma a városban: a Neue Markt Platz (= Új piactér) a mai Erzsébet tér, a Kohlmarkt Platz (= Szénpiac tér) helyén az egykori Erzsébet téri buszpályaudvar épülete, illetve az Akvárium Klub áll, míg a Iosephi Platz József nádor, a Theater Platz (= Színház tér) Vörösmarty Mihály nevét viseli.

Az utókor szemében már csak emiatt is fontos, megőrzendő értékké vált épületre 1865-ben, a bankárként és festékgyárosként is sikeres Strobenz Alajos és felesége megrendelésére került erkély (ennek terveit Frey Lajos és Gerster Károly szignózták), az azóta eltelt százötvenhat évben azonban csak az üzletportálok változtatták meg az utcai képét.

Az előbb Háromkorona (1803–1874), majd Nagykorona (1874–1925), Wekerle Sándor (1925–1952), Alpári Gyula (1952–1991), majd rövid ideig Nagy Korona (1991–1992) nevet viselő Hercegprímás utcára néző falak mögött eközben persze megállás nélkül folyt az élet, hiszen ismert vagy érdekes emberek, furcsa társulatok, illetve a városban fontos szerepet betöltő vállalatok tűntek fel a lakásokban.

1880-ban az akkor már közel húsz éve a homeopátiát népszerűsítő, sőt, az ezzel foglalkozó Magyar Hasonszenvi Orvosegyletet (aminek utódja ma is létezik) is megalapító iglói és zabari dr. Szontágh Ábrahám, négy évvel később pedig haraszti Jellinek Henrik, a lóvasúti rendszer megalapozása után a HÉV-hálózatot, illetve számos kötöttpályás vonalat létrehozó, sőt, a szakaszjegyeket is bevezető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) vezérigazgatója költözött a házba.

Farkas Norbert / 24.hu A kép bal szélén az Aria Hotel visszaépített homlokzata, tőle jobbra pedig az átalakításra váró apartmanház látszik.

Mindketten csak néhány évet töltöttek itt, így biztosan nem találkozhattak a Müller testvérek könyvkötészeti eszközökkel, tintával, pecsétviasszal, festékekkel, illetve papírokkal teli raktárával, sőt, a Tanácsköztársaság százharminchárom napja alatt biztosan itt lakó Faber Oszkárral sem.

Az 1902-ben a piaristák közül kilépve a politika felé induló tanárt a kommunista vezetés 1919 tavaszán

az egyházi vagyon államosítását célul kitűző Országos Vallásügyi Likvidáló Bizottság élére nevezte ki.

A rövid életű rendszer bukása után két évvel, 1921-ben Fabert a bíróság tizennégy évi börtönre ítélte, a következő évben azonban már újra szabad ember volt, hiszen egy fogolycserének köszönhetően a Szovjetunióba került. A később Németországba, majd Ausztriába költöző férfi halálát a nácikkal szembeni ellenállás okozta: Bécsben elfogta majd kivégezte a Gestapo.

Fortepan / UVATERV A Hercegprímás utca az Erzsébet tér felől 1951 őszén – a József Attila utca sarkán ekkor még nem áll a kék csempeburkolatú szocialista modern társasház, az utca jobb oldalán pedig jól látszik a társai közül világos vakolatával kiemelkedő 3. számú ház.

Ugorjunk vissza azonban a századfordulón a Fővárosi Áruház Rt. tulajdonába kerülő, majd 1903-ban és 1934-ben részleges belső átépítésen, illetve lakáskorszerűsítésen átesett házba, ahol a két világháború között többek közt borkereskedést, szövőgyári irodát, egy műkertész növényeit,

az egyebek mellett nyakkendők, zsebkendők, függönyök és lámpaernyők készítését oktató Belvárosi Iparművészeti Műhelyt,

illetve Faragó Franciska tanító- és nevelőnőket elhelyező irodáját találhattuk volna, sőt, rövid ideig különböző lapok – így a Tőzsdei Kurír – szerkesztősége is itt működött.

A háborús évek végül teljesen megváltoztatták a földszint képét: a negyvenes években egyedül Fehér Géza női divatkereskedése, illetve Szemere Lászlóné Fehér Alice kalapszalonja tudott hosszabb időn át életben maradni.

Galéria

Színház, 1947. január 8. / Arcanum Digitális Tudománytár

Apartmanhotel lesz a Bazilika mellett Pollack Mihály műemlék épületéből

Apartmanhotel lesz a Bazilika mellett Pollack Mihály műemlék épületéből

Fotó megosztása:

Az államosítások után azonban őket is felváltották a különböző állami cégek: előbb a Ruhaipari Anyagellátó Vállalat, majd a Nyomtatványellátó, végül pedig a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat, illetve a Budaprint Kereskedelmi Iroda fészkelte be magát a terekbe.

A hetvenes évek közepén a MODI KISZ Pinceklubjának is otthont adó ház üzlethelyiségeiben a rendszerváltás hajnalán már az egyre nagyobb számban érkező turisták jelentették a fő célpontot, hiszen a hármas metró építése miatt sérült, belső kovácsoltvas korlátjain rózsákat rejtő műemlék kapuja mellett akkor már a külföldiek vásárlási igényeit kielégíteni vágyó Konsumtourist áruházainak egyike terpeszkedett.

A rendszerváltás óta egymást váltották a boltok, illetve a lakók, akiket nyilvánvalóan sorra sikerült kivásárolni, így a ház egyetlen kézbe jutásával elhárult minden akadály a teljes átalakítás elől.

Forrás: 24.hu