Ceausescu rémuralma elől menekülve cigánykerekezett a magyar határon a tornászlegenda

Ceausescu rémuralma elől menekülve cigánykerekezett a magyar határon a tornászlegenda

1976-ban Montreal kapta meg az olimpiai rendezés jogát, és a kanadai város nagyon ki akart tenni magáért, ezért adósságokba verte magát, hiszen az eredeti költségvetés a duplájára emelkedett. A müncheni terrortámadás miatt már a biztonsági kérdéseket sem lehetett félvállról venni, 16 ezer rendőrt mozgósítottak a játékok idejére.

A 178 fős magyar delegáció a korábbi játékokhoz képest visszafogottabb teljesítményt nyújtott. Csupán négy aranyat nyertünk, az öt ezüst mellett 13 bronzot is szereztek sportolóink.

Összességében ugyanakkor sok kiemelkedő teljesítmény akadt: a játékok legeredményesebb sportolója a keletnémet úszó, Kornelia Ender négy arany- és egy ezüstérmet nyert.

Más kérdés, hogy évekkel később kiderült a szisztematikus, állami szinten elrendelt doppingolás. Montrealban a megmaradt teljesítményfokozókat és fecskendőket a Szent Lőrinc-folyóba dobták.

A legeredményesebb sportolók 1976-ban

Nyikolaj Andrianov (Szovjetunió – torna) 4 arany, 2 ezüst, 1 bronz
Kornelia Ender (NDK – úszás) 4 arany, 1 ezüst
John Naber (Egyesült Államok – úszás) 4 arany, 1 ezüst
Nadia Comaneci (Románia – torna) 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz
Nelli Kim (Szovjetunió – torna) 3 arany, 1 ezüst

A férfiak úszóversenyeiben az amerikai John Naber végzett ugyancsak négy arannyal és egy ezüsttel úszásban. A kubai Alberto Juantorena lett az első, aki ugyanazon olimpián megnyerte a 400 és a 800 méteres síkfutást, a finn Lasse Virén megvédte 1972-es címeit 5000 és 10 000 méteren.

A játékok csúcsmeglepetését azonban egy bűbájos kislány, a mindössze 14 éves Nadia Comaneci jelentette, aki öt nap alatt hétszer kapott maximális tíz pontot a gyakorlatára, végül három arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel tért haza Romániába.

Fotó: Bettmann /AFP

Olimpiatörténet

1896: A Tapavicza-rejtély – egy meggondolatlan magyar izomember olimpiai története

1900: Sokat köszönhet a magyar sport az elfeledett MÁV-fogalmazónak

1904: Patkányméreg segítségével is lehetett olimpiát nyerni

1908: Meghamisították a magyar olimpiai bajnok élettörténetét

1912: Néha megbotránkoztatta a tornasportot a bohém magyar festőművész

1916-20: Amikor világháború rombolta szét Budapest olimpiai álmait

1920: Egy renegát futónak is köszönhetjük a kézilabdát

1924: Gonosz mostohából vált olimpiai hőssé a puhuló férfiak között

1928: Fél lábbal is jobb volt mindenkinél a magyar póló világklasszisa

1932: Mindössze negyven év jutott a magyar vízilabda atyjának

1936: A világ leggyorsabb futónője, aki még a halálból is visszatért

1948: A börtönben végezte Magyarország egyik legjobb úszója

1952: Dobó Istvánt is az olimpiai bajnok kardvívó készítette fel Eger védelmére

1956: Leszólta a szovjeteket, ezért nem lehetett olimpiai bajnok a magyar delfinkirály

1960: Mindig harcolt a dilettánsokkal a magyarok remetéje

1964: Két kézilabdás pofon miatt lehetett olimpiai ezüstérmes atléta

1968: Bár orvos akart lenni, egy ideig takarítónőként kellett dolgoznia a magyar tőrvívás csillagának

1972: A terror olimpiáján a záróünnepséget is körbelengte a halálfélelem

Nem lehetett megtörni

Éremtáblázat (1976)

Szovjetunió: 49 arany, 41 ezüst, 35 bronz
NDK: 40 arany, 25 ezüst, 25 bronz
Egyesült Államok: 34 arany, 35 ezüst, 25 bronz
NSZK: 10 arany, 12 ezüst, 17 bronz
Japán: 9 arany, 6 ezüst, 10 bronz

Magyarország: 4 arany, 5 ezüst, 13 bronz

A sikerek ellenére azonban a klasszis sportolónak cseppet sem volt irigylésre méltó élete. Az biztos, hogy nagy szerencséje volt, amikor a túl aktív kislánynak a tornát javasolták, így már az óvodában megismerkedett az alapokkal.

Hatéves korában fedezte fel Károlyi Béla, aki kiválasztotta a lakóhelyén Ónfalván (románul: Onesti) induló egy kísérleti tornaiskolába.  Tízévesen, 1971-ben indult először nemzetközi versenyen, majd 1975-ben berobbant a nemzetközi sportéletbe, hiszen a norvégiai Skeinben rendezett Európa-bajnokságon négy aranyat nyert, csupán talajon kellett beérni egy második hellyel.

A többiek tehetségesebbek voltak, de én jobban koncentráltam. Engem nem lehetett megtörni. Ha az edzőm 25 fekvőtámaszt kért tőlem, 50-et csináltam. Jobb akartam lenni mindenkinél, de nem tudom, miért

– írta 2003-ban megjelent Letters to a Young Gymnast (Levelek egy fiatal tornászhoz) című könyvében.

„Sokkal keményebben dolgoztam, mint bárki más. Napi hat órát edzettem, kivéve csütörtökön és vasárnap, amikor csupán hármat. Ha sikeres akarsz lenni, akkor ezt teszed vagy hazamész. Bármelyik sportágban sikeres lettem volna, cseppet sem sajnálom, hogy ennyi időt töltöttem vele. Harminc évvel ezelőtt az emberek azt mondták, hogy egy tízéves lány nem tud annyit csinálni, mint egy fiú, mert törékeny. De miért nem? Egyenlőnek kellene lenni. A lányok lehet, nem tudják, mire képesek, ezért segíteni kell nekik” – nyilatkozta a BBC One 2014-es Tumble című show-műsorában.

A tökéletes 1.00

Az olimpia előtti tesztversenyen is remekelt, így Montrealba sem esélytelenül utazott el. Ami ott történt, minden várakozást felülmúlt: egyéni összetettben, felemás korláton és gerendán olimpiai bajnok lett, a csapattal ezüstöt szerzett, míg talajon bronzérmet akasztottak a nyakába.

Sikere a játékok hivatalos időmérő partnere, az Omega mérnökeit is meglepte, az eredményjelzőket ugyanis nem készítették fel arra, hogy 10.00-t tudjanak mutatni. Egy Guardian-cikkből kiderül, hogy ugyan a versenyek előtt felvették a kapcsolatot a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, feltéve a kérdést, nem lenne-e jobb a tradicionális, három számjeggyel bíró eredményjelzőket modernizálni, de azt a választ kapták, hogy tökéletes versenyzés, így 10.00-s pontszám nem lehetséges.

Így jött el a montreali olimpia második napja, július 18-án Comaneci hibátlanul versenyzett, a bírák pedig a svájci céget képviselő Daniel Baumat felé fordultak kétségbeesetten.

Az egyik bíró felém fordult, és megkérdezte, mit tegyek? Mondtam, hogy akár 1.00-t, akár 100-at is tudunk jelezni, de 10.00-ra nincs lehetőség

– emlékezett vissza Baumat.

Így fordulhatott elő, hogy minden idők első maximális pontszámú tornagyakorlatára Comaneci egy tökéletes 1.00-t kapott, amit később még hatszor meg kellett ismételni.

„Mindenki meglepődött, hogy egy 14 éves képes erre a szintre, én viszont akkor még nem tudtam, hogy ilyen rendkívüli dolgot vittem véghez. Persze, reméltem, hogy nyerek egy érmet, és bíztam benne, hogy az arany lesz. Tudtam, hogy jó vagyok, de azt nem, hogy egyedülálló dolgot vittem véghez” – nyilatkozta később Comaneci.

Negyven éve mutatták be a tökéletes tornagyakorlatot

Ráadásul az olimpián. Ráadásul egy akkor 14 éves lány.

A törékeny, 150 cm magas, csupán 40 kg testsúlyú kislányra ketten is felfigyeltek. Egyikük, Bart Conner az olimpia előtti Amerika-kupán ismerkedett meg vele, akkor készült a híres (már-már történelmi) fotó, ahol az amerikai tornász puszit nyom a román lány arcára.

A másik Nicu Ceausescu, a román diktátor Nicolae Ceausescu 24 éves fia volt.

Csapdába kerülve

A Kis herceg, csak így hívta a szerető nép, miközben Nicuról elterjedt a vadállatmítosz is. Több súlyos autóbalesetét eltussolták, életét a szerencsejáték, az alkohol, az orgiák és a hihetetlen fényűzés jellemezte. Neki nem lehetett nemet mondani, aki megtette, egy életre megtanulta a leckét, mert elvesztette a munkáját, a családtagjai börtönbe kerültek – jobb esetben.

Nadia Comaneci csapdába került, a Montrealból való visszatérés után úgy fogadták be a Ceausescu-palotába, mintha ez igazi kiváltság lenne, de ő tudta, börtönbe került. Nem volt bátorsága lázadni és elmenekülni, úgy tűnt, beletörődött az elkerülhetetlen sorsba, főleg, miután 1981-ben egyetlen támasza, edzője, Károlyi Béla is az Egyesült Államokba menekült.

A pletykák szerint megpróbálkozott az öngyilkossággal is, fehérítőt ivott, de túlélte, a rezsim pedig eltitkolta a botrányt. Ugyanakkor Nadia tagadja, hogy ez történt, mint ahogy azt is, hogy Nicu kegyetlenül bánt vele, és állítólag megerőszakolta, verte és letépte a körmeit.

A tagadásnak éppen édesanyja nyilatkozata mond ellent, a Guardian 2006-os cikkében idézte Alexandrina Comanecit.

„Nicu játékszerként használta Nadiát a saját szórakoztatására. 17 évesen megerőszakolta. Amikor arra gondolok, milyen időszakon ment keresztül a lányom, hogy a fejétől a talpáig tele volt kék foltokkal és zúzódásokkal,

akkor elképzelem, hogy Nucut a nyelvénél fogva felkötöm és nézném, ahogy meghal. Ennek az embernek egyetlen rendes halál sem lenne elég jó.

Erdei utakon menekülve disszidált

A törékeny lány nővé érett, hízott, majd az 1980-as olimpián is nyert még két aranyat és két ezüstöt – bár az egyéni összetett versenyt (ahol második lett a szovjet Jelena Davidova mögött) állítólag elcsalták.

Fotó. ABC Photo Archives /AFP

1984-ben vonult vissza, a Los Angeles-i olimpiára már csak megfigyelőként utazott ki, így láthatta egykori edzőjének új tanítványát, Mary Lou Rettont, aki két-két ezüst és bronz ellett megnyerte az egyéni összetettet.

Károlyi Bélával azonban egy szót sem válthatott, a román delegáció nem engedte, egész végig figyeltették. Otthon valóban fogoly lett, néhány moszkvai és kubai utat leszámítva sehová sem mehetett.

„Az életem sötétségbe lépett. Megfosztottak attól a kis extra pénztől, amely tényleg megváltoztatta a családom életét. Sértő volt, hogy amíg egy átlagembernek lehetősége volt utaznia, addig nekem nem.

Úgy kellett tennem, ahogy utasítottak. Ha Károlyi nem disszidál, akkor is figyeltek volna rám, de így még inkább őriztek. Fogolyként kezdtem érezni magam

– írta könyvében.

1989. november 27-én éjjel, néhány héttel a román forradalom kitörése előtt egy kis csoport tagjaként hat órát sétált a sáros erdei utakon, hogy elmeneküljön. A Magyar Hang tavaly azt írta, hajnali 4 óra 45 perckor Kiszombor határában két magyar határőr találkozott egy Romániából érkező hétfős csoporttal. A zöldhatáron illegálisan átkelők közül megszólalt egy fiatal nő románul: „Nadia Comaneci vagyok.”

A magyar határőrök értetlenül néztek, mire a nő cigánykerekezni kezdett a fagyos talajon. Bizonyítani szerette volna, hogy ő az a sportoló, aki öt olimpiai bajnoki címet szerzett pályafutása során.

Magyarok az 1976-es olimpián

Aranyérem: Németh Miklós (atlétika, férfi gerelyhajítás), Magyar Zoltán (torna, lólengés), Tordasi Ildikó (vívás, női tőr, egyéni), vízilabda-válogatott (Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Gerendás György, Horkai György, Kenéz György, Konrád Ferenc, Molnár Endre, Sárosi László, Sudár Attila, ifj. Szívós István

Ezüstérem: Balla József (birkózás, szabadfogás, +100 kg), Sztanity Zoltán (kajak-kenu, K1 500 m), Csapó Géza (kajak-kenu, K1 1000 m), Kőszegi György (súlyemelés, 52 kg), női K2 500 m (Pfeffer Anna, Rajnai Klára)

Bronzérem: Réczi László (birkózás, kötöttfogás, 62 kg), Tuncsik József (cselgáncs, könnyűsúly), Rajnai Klára (kajak-kenu, K1 500 m), Wichmann Tamás (kajak-kenu, C1, 1000 m), Baczakó Péter (súlyemelés, 82,5 kg), Egervári Márta (torna, női felemás korlát), Kulcsár Győző (vívás, párbajtőr, egyéni), férfi K2 1000 méter (Bakó Zoltán, Szabó István) férfi C2 500 méter (Buday Tamás, Frey Oszkár), férfi C2 1000 méter (Buday Tamás, Frey Oszkár), női kézilabda-válogatott (Angyal Éva, Berzsenyi Mária, Bujdosó Ágota, Csajbókné Németh Erzsébet, Gódorné Nagy Marianna, Csíkné Horváth Klára, Kéziné Pethő Zsuzsanna, Lakiné Tóth Harsányi Katalin, Lelkesné Tomann Rozália, Megyeriné Pacsai Márta, Nagy Ilona, Sterbinszky Amália, Tóth Harsányi Borbála, Vadászné Vanya Mária), öttusacsapat (Kancsal Tamás, Maracskó Tibor, Sasics Szvetiszláv), női tőrcsapat (Bóbis Ildikó, Kovács Edit, Maros Magda, Rejtő Ildikó, Tordasi Ildikó)

20 év ismeretség után házasság

Magyarországról Ausztriába, majd az Egyesült Államokba utazott, ahol nem fogadták kitörő örömmel, hiszen az a hír járta, hogy eddig fényűző életet élt Nicu Ceausescu oldalán. Mintha ez nem lett volna elég, a szökést vezető, ácsként dolgozó Constantin Panait azzal a sztorival állt elő, hogy románc fűzi a sportolóhoz.

Nadia csöbörből vödörbe került: Panait minden pénzét elszedte, nem engedte el maga mellől, abba sem egyezett bele, hogy felvegye a kapcsolatot Károlyi Bélával. Depresszióba süllyedt, de egyszer csak jött a megoldás Alexandra Stefu személyében, aki Károlyi kérésére találkozót eszközölt ki.

Stefu komoly összeget ajánlott fel Panait számára, hogy találkozhasson Nadiával, akin látta, baj van. Az ács is érzékelhette a veszélyt, mert másnap reggel 150 ezer dollárral lelépett, Nadia pedig ismét szabad lett.

Összeköltözött Stefuval és elkezdte újjáépíteni az életét. Közben felbukkant életében Bart Conner, akivel egy All-Star tornacsapatban turnézni kezdett. Conner az 1976-os puszitól kezdve figyelemmel kísérte Comaneci pályafutását, és nagy örömmel nyugtázta, amikor kiderült, hogy az Amerikába menekült tornász fellép az NBC késő éjszakai műsorában, a Pat Sajak Show-ban. Elment a helyszínre és rózsacsokorral üdvözölte – így történt meg az újabb kapcsolatfelvétel.

Fotó: Alexander Scheuber /GES-Sportfoto /dpa Picture-Alliance /AFP

Egy turné során jött a szörnyű hír, Stefu egy tragikus búvárbalesetben meghalt. A legjobb barátja, Conner nyújtott neki támogatást, és a kapcsolatból szerelem, 1996-ban pedig házasság lett. Az esküvőt Bukarestben tartották, amit élőben közvetített a televízió. A pár fia, Dylan 2006-ban született meg.

Comaneci azóta is aktív életet él, ő Román Torna Szövetség és a Román Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Románia sportnagykövete.

Számos jótékonysági szervezet adománygyűjtésében tevékenyen részt vesz. Bukarestben saját nevével hirdetve gyermekklinikát építtetett és működtet, amely ingyenes orvosi ellátást nyújt a román gyermekeknek.

Kiemelt kép: Bettmann /Getty Images

Forrás: 24.hu