Immunrendszerünk java a belünkben van (x)

Immunrendszerünk java a belünkben van (x)


Tápcsatornánk közel 400 négyzetméternyi felülettel rendelkezik, ezáltal az idegen anyagokkal szemben a legfőbb védelmet biztosító szervünk. Ez a nyálkahártya gondoskodik arról, hogy aminek át kell jutnia rajta (tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok), az átjusson, de aminek nem szabad átjutnia, az ne jusson át (például kórokozó baktériumok, vírusok, gombák vagy testidegen, allergiát okozó, nagy molekulák).

Az egészséges bélnyálkahártya nem engedi a véráramba jutni a kórokozókat

Ezen túl az immunrendszerünk körülbelül 70-80%-a is a belünkben vagy ahhoz kapcsolódóan található. Szervezetünk és immunrendszerünk között a kapcsolatot a bélflóra, vagyis a beleinkben élő, kb. 100 billió mikroorganizmus közvetíti. A bélflóra alkotóinak sokasága, változatossága és egészsége döntő szerepet játszik az emberi szervezet immunrendszerének kialakulásában és fenntartásában.

Normál bélflóra és immunrendszer

A bélflóra tagjai szimbiózisban élnek a gazdaszervezettel, vagyis az emberrel, egymást kölcsönösen segítik. Feladatuk sokrétű: hasznosítják az emészthetetlen tápanyagokat; vitaminokat és olyan tápanyagokat termelnek, amelyek energiát szolgáltatnak a nyálkahártya sejtjeinek; fenntartják az egészséges nyálkahártya-védelmet; elpusztítják a kórokozókat speciális méreganyagok termelésével, komplex-képzéssel, valamint a bélflóra savanyításával.

Emellett kapcsolatban vannak az immunrendszerrel, részt vesznek az immunrendszer működésének szabályozásában, egyes immunglobulinok (immunglobulin IgA) termelését serkentik. IgA-nak hívjuk azokat az immunglobulinokat, vagyis ellenanyagnak is nevezett fehérjemolekulákat, amelyeket az immunrendszer termel a testfelszínre jutott, lenyelt vagy belélegzett kórokozók felismerésére és semlegesítésére.

Egyes lactobacillus-törzsek az egészséges emberi bélflóra természetes részei

 

A nem-normál bélflóra és az immunrendszer

A belekben élő baktériumok egészséges körülmények között elengedhetetlenek a szervezet működéséhez, ezt nevezzük eubiózisnak. Ha a bélflóra és a gazdaszervezet közötti együttműködés bármilyen külső vagy belső körülmény miatt megbomlik, diszbiózisról beszélünk. Ez az egyes baktériumtörzsek megritkulásával, mások túlszaporodásával jellemezhető, ami nagyon gyakran vezet különböző gasztroenterológiai tünetekhez: puffadás, gázképződés, hasfájás, rossz lehelet. Emellett számos bélen kívüli tünet is megjelenhet, mint például migrén, hajhullás, hangulatingadozás, depresszió, Candida-fertőzés, bőr- és körömgomba-fertőzés, gyulladásos folyamatok, izomfájdalmak, vérszegénység, testsúlyproblémák.

A diszbiózis nem csak kellemetlen tünetekkel jár, de az immunrendszerrel összefüggő betegségekhez is vezethet

A megváltozott bélflóra számos, a gyomor-bél rendszeren kívüli betegség forrása is, úgymint kövérség; asztma és allergiás betegségek; magasvérnyomás; szív- és érrendszeri betegségek; autoimmun betegségek, mint rheumatoid arthritis, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, gyulladásos bélbetegségek; vastagbélrák; irritábilis bélszindróma (IBS), demencia, Alzheimer-kór.

 

Táplálkozás – valóban azok vagyunk, amit megeszünk

Diszbiózist számos tényező kiválthat, vagy épp megelőzhet. Lévén a belünkről, tágabb értelemben a tápcsatornánkról van szó, természetes, hogy a táplálkozás a bélflóra egyensúlyának alapja. A táplálék változatossága meghatározza a bélmikrobiom összetételének sokféleségét – vagyis, hogy hányféle és milyen baktérium él a beleinkben. És vica versa: a bélflóra is befolyásolja a táplálékok hasznosítását, optimalizálva az emésztést és a tápláltsági állapotot.

Mindig azok a baktériumok aktiválódnak a bélben, amelyek számára megfelelő táplálék van. A bélbaktériumok az ember számára emészthetetlen növényi rostokkal táplálkoznak, így minél több és többféle zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, annál változatosabb lesz a bélflóránk.

Emellett „kívülről” is vihetünk be hasznos bélbaktériumokat: a fertőzések megelőzése, az bélflóra, s vele együtt az immunrendszer támogatása érdekében mindenkinek javasolt probiotikum fogyasztása.

Dr. Schäfer Eszter
gasztroenterológus – a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakorvosa

 

A cikk – kapcsolódó tartalmakkal – teljes terjedelmében és a felhasznált szakirodalommal együtt elolvasható itt: www.biogaia.hu

Forrás: 24.hu